A LEQVIO® az egyetlen lipidszint-csökkentő terápia, amely évente két fenntartó adagot kínál (két kezdő adagot követően)^*1,4

*A LEQVIO® adagolása: a terápia elindításakor, 3 hónap múlva, majd 6 havonta, egyszeri szubkután injekció formájában.¹

Alkalmazás előtt vizuálisan ellenőrizni kell a LEQVIO® oldatos injekciót – tisztának, színtelennek vagy halványsárgának kell lennie, és gyakorlatilag részecskéktől mentesnek. Ha az oldat látható részecskéket tartalmaz, nem használható fel.¹

A LEQVIO® készítményt a kezelőorvos adja be a hasba, a felkarba vagy a combba.1,5 A LEQVIO® ajánlott dózisa 284 mg.¹

Az injekciókat nem szabad olyan területre beadni, ahol aktív bőrbetegség vagy sérülés van, például leégések, bőrkiütések, gyulladás vagy bőrfertőzés esetén.¹
A fel nem használt gyógyszer vagy hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

*A LEQVIO® adagolása: a terápia elindításakor, 3 hónap múlva, majd 6 havonta, egyszeri szubkután injekció formájában.¹

A kihagyott dózisok kezelése

Ha a LEQVIO® tervezett dózisának beadása kevesebb, mint 3 hónapot késik, a LEQVIO® beadása megtörténhet, és az adagolást a beteg eredeti ütemtervének megfelelően kell folytatni.¹
Ha a LEQVIO® tervezett dózisának beadása több, mint 3 hónapot késik, új adagolási ütemtervet kell kezdeni, a LEQVIO®-t kezdeti dózisként be kell adni, majd 3 hónap múlva, és ezt követően 6 havonta kell beadni.¹

Adagmódosítások

Adagmódosításra nincs szükség az alábbi betegcsoportok esetében:¹

• enyhe, közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedők,
• enyhe‑közepes májkárosodásban szenvedők,
• 65 éves vagy idősebb betegek

Átállás PCSK9-gátló monoklonális antitestekről

A LEQVIO® azonnal beadható a proprotein konvertáz szubtilizin/kexin 9-es típusú (PCSK9)-gátló monoklonális antitest utolsó adagját követően. Az LDL‑C‑szint csökkentésének fenntartása érdekében ajánlott, hogy a LEQVIO® beadása a PCSK9i mAb utolsó adagját követő 2 héten belül megtörténjen.¹

Emelje az LDL-C-kezelés színvonalát praxisában a LEQVIO® segítségével¹

A LEQVIO® segítségével enyhítheti betegeinél a lipidcsökkentő terápia által okozott terheket^1,6,7

A LEQVIO® segítségével enyhítheti betegeinél a lipidcsökkentő terápia által okozott terheket^1,3,4,9

*Évente két adag, két kezdő adagot követően. A LEQVIO® adagolása: a terápia elindításakor, 3 hónap múlva, majd 6 havonta, egyszeri szubkután injekció formájában.¹

* Egy valós életbeli vizsgálatban a LEQVIO® 57,7%-os LDL‑C‑csökkenéskülönbséget biztosított a szokásos ellátáshoz képest a 90. napra (a LEQVIO®‑kezelést elsőként kapó betegek [N=213] vs. a szokásos ellátásban részesülő betegek [N=201] körében sztatinterápia‑kudarc vagy ‑intolerancia után; legkisebb négyzetes átlagkülönbség; p<0,001; kiindulási LDL‑C: 97,4±32,8 mg/dL).12 Egy III. fázisú klinikai vizsgálatban a LEQVIO® 52,3%-os LDL‑C‑csökkenést eredményezett a 17. hónapban (a placebóhoz viszonyított átlagos különbség a kiindulási értékhez képest [N=1 561; 95% CI: −56; −49; p<0,0001]) sztatinterápia mellett,¹˒² összhangban a 2019‑es ESC irányelvekkel (amelyek legalább 50%-os csökkenést írnak elő egy eseményt követően).¹⁵Az LDL‑C‑csökkenés fennmaradt minden egyes 6 hónapos adagolási intervallumban.^{1,2,10 
†} A LEQVIO®‑val végzett klinikai vizsgálatok során észlelt fő TEAE‑k többnyire enyhe injekciós helyi mellékhatások voltak, beleértve az injekciós helyi reakciókat (3,1%), fájdalmat (2,2%), bőrpírt (1,6%) és kiütést (0,7%). Az injekciós helyi mellékhatások a LEQVIO®‑val kezelt betegek 8,2%-ánál, míg a placebóval kezelt betegek 1,8%-ánál fordultak elő három, összesen 3655 ASCVD‑ben, ASCVD‑kockázati egyenértékű állapotban vagy FH‑ban szenvedő beteget vizsgáló III. fázisú klinikai vizsgálatban.¹

AE, adverse event, nemkívánatos esemény; ASCVD, atherosclerotic cardiovascular disease, ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség; CI, confidence interval, konfidenciaintervallum; ESC, European Society of Cardiology, Európai Kardiológiai Társaság; FH, familial hypercholesterolemia, familiáris hiperkoleszterinémia; LDL-C, low-density lipoprotein cholesterol, alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin; LLT, lipid-lowering therapy, lipidcsökkentő terápia; mAb, monoclonal antibody, monoklonális antitest; PCSK9, proprotein convertase subtilisin/kexin Type 9, proprotein‑konvertáz szubtilizin/kexin 9; PCSK9i, proprotein convertase subtilisin/kexin Type 9 inhibitor, proprotein‑konvertáz szubtilizin/kexin 9-es típusú enzim gátlója; TEAE, treatment emergent adverse events, kezelés során fellépő nemkívánatos esemény
 

Hivatkozások:

1. LEQVIO® Alkalmazási előírás
2. Ray KK, Wright RS, Kallend D, et al. Two Phase 3 trials of inclisiran in patients with elevated LDL cholesterol. N Engl J Med. 2020;382(16):1507-1519. doi:10.1056/NEJMoa1912387.
3. Ballantyne CM, Minhas AMK and Orringer CE. Inclisiran: where are we on safety, efficacy, and clinical effectiveness of siRNA therapies for prevention? J Am Coll Cardiol. 2023;82(24):2262-2264. doi:10.1016/j.jacc.2023.10.020.
4. Brandts J and Ray KK. Low density lipoprotein cholesterol-lowering strategies and population health: time to move to a cumulative exposure model. Circulation. 2020;141(11):873-876. doi:10.1161/CIRCULATIONAHA.119.043406.
5. LEQVIO® Alkalmazási előírás
6. Wilkinson MJ, Bajaj A, Brousseau ME, et al. Harnessing RNA interference for cholesterol lowering: the bench-to-bedside story of inclisiran. J Am Heart Assoc. 2024;13(6):e032031. doi:10.1161/JAHA.123.032031.
7. Wilson P, Elvey R, Mathieson A, et al. Evaluating the implementation of inclisiran in primary care: process evaluation interim findings from interviews with key stakeholders. BMJ Open. 2025;15(2):e083441. doi:10.1136/bmjopen-2023-083441.
8. Zhang S, Sun L, Xu X, et al. Efficacy and safety of inclisiran versus PCSK9 inhibitor versus statin plus ezetimibe therapy in hyperlipidemia: a systematic review and network meta-analysis. BMC Cardiovasc Disord. 2024;24(1):629. doi:10.1186/s12872-024-04321-z.
9. Repatha Alkalmazási előírás 2024
10. Wright RS, Raal FJ, Koenig W, et al. Inclisiran administration potently and durably lowers LDL-C over an extended-term follow-up: the ORION-8 trial. Cardiovasc Res. 2024;120(12):1400-1410. doi:10.1093/cvr/cvae109.
11. Ray KK, Landmesser U, Leiter LA, et al. Inclisiran in patients at high cardiovascular risk with elevated LDL cholesterol. N Engl J Med. 2017;376(15):1430-1440. doi:10.1056/NEJMoa1615758.
12. Koren MJ, Rodriguez F, East C, et al. An "inclisiran first" strategy vs usual care in patients with atherosclerotic cardiovascular disease. J Am Coll Cardiol. 2024;83(20):1939-1952. doi:10.1016/j.jacc.2024.03.382.
13. Huo Y, Lesogor A, Lee CW, et al. Efficacy and safety of inclisiran in Asian patients: results from ORION-18. JACC Asia. 2024;4(2):123-134. doi:10.1016/j.jacasi.2023.09.006.
14. Wright RS, Koenig W, Landmesser U, et al. Safety and tolerability of inclisiran for treatment of hypercholesterolemia in 7 clinical trials. J Am Coll Cardiol. 2023;82(24):2251-2261. doi: 10.1016/j.jacc.2023.10.007.
15. Mach F, Baigent C, Catapano AL, et al. 2019 ESC/EAS guidelines for the management of dyslipidaemias: lipid modification to reduce cardiovascular risk. Eur Heart J. 2020;41(1):111-188. Erratum in: Eur Heart J. 2020;41(44):4255.

2026.03.12. - FA-11622958